Mi lesz a néhány nap alatt tévénézők milliárdjai által megismert stadionokkal, uszodákkal és a sportolók lakásaival, miután véget érnek a versenyek? Az épületek és az olimpiai falvak egy részét persze hasznosítják, de a komplexumok annyira óriásiak, hogy a rendező országoknak egyszerűen esélyük sincs arra, hogy kihasználják a hirtelen újra lakatlanná váló területeket. Tartson velünk, és járjuk be az egykor dicső világrekordok és óriási küzdelmek ezreit látott, mára azonban elhagyott tereket!
A hely, ahol a finn Paavo Nurmi olimpiai csúccsal megnyerte az 1500, illetve az 5000 méteres síkfutást is, a kettő közt fél órás szünetet tartva, azon az olimpián, melyen először szerepeltek magyar női sportolók is: Párizs, 1924
Hitler egyetlen olimpiája, és egyben az első ötkarikás játékok, melyről a Magyar Rádió is tudósított: Berlin, 1936
Az olimpiai falu épületeit még a világháború 1939-es kitörése előtt katonai kiképzőközpontként kezdték hasznosítani, 1945 után pedig a szovjet katonák költöztek a falak közé – ezek nyomai ma is jól látszanak.
A terület gyalog egyébként kitűnően bejárható, sőt, naponta indulnak túrát az egykori faluban, ahol olyan világklasszisok jártak egykor, mint a Hitlernek sok bosszúságot okozó afroamerikai futó, az amerikai színekben érkezett Jesse Owens, aki 100 és 200 méteren, távolugrásban, valamint a 4×100 méteres váltóban is aranyérmet szerzett.
A hely, ahol a magyar férfi kardvívók egyéniben és csapatban is a dobogó legfelső fokára álltak, sőt, a női tőrvívásban is egy magyar, Elek Ilona is szerezte meg az aranyérmet: London, 1948
Az eredetileg az 1924-es Brit Birodalmi Kiállításra iparcsarnokként emelt épületet 2006-ban részben visszabontották, 2013-ban pedig – a kiállítás épületei közül utolsóként – teljesen eltüntették, hogy átadhassa a helyét egy parkolónak.
Az Ahvenisto, az uszoda, ami látta a szédületes világcsúcsot úszó Novák Ilona – Temes Judit – Novák Éva – Szőke Katalin négyes női gyorsváltót – az olimpián, amelyen mindenki Magyarország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok lábainál hevert: Helsinki, 1952
Az éremtáblázatban végül a harmadik helyre került magyar csapatban olyan klasszisok voltak ekkor, mint a második világháború előtt jobb kezét elvesztett, így magát a balra átszoktató sportlövő, Takács Károly, vagy az egyéni kardvívás mindhárom érmét begyűjtő Kovács Pál, Gerevich Aladár és Berczelly Tibor.
Az 1984-es téli olimpia megrendezésének jogáért való harcban Szapporó felett csak három szavazattal (39-36) diadalmaskodó egykori jugoszláv főváros: Szarajevó
A – nézzük, mi maradt a síugrósáncból, a bobpályából, valamint az olimpiai faluból, ami a város tízezer halálos áldozattal járó, közel négy évig tartó ostroma során egyszerűen darabokra hullt:
