Olimpia 2016 - Friss hírek

Elhagyatott olimpiai helyszínek a nagyvilágból

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 08. 06. 18:30

Mi lesz a néhány nap alatt tévénézők milliárdjai által megismert stadionokkal, uszodákkal és a sportolók lakásaival, miután véget érnek a versenyek? Egyes országokban a stadionok továbbra is sportcélokat szolgálnak, az olimpikonokat egykor ellátó lakásokat pedig szociálisan hátrányos helyzetűek, vagy első lakásra vágyók kapják meg, máshol viszont az egész komplexum elhagyatottá válik. Ezek közül mutatjuk most be a legvadregényesebb példákat.

Mi lesz a néhány nap alatt tévénézők milliárdjai által megismert stadionokkal, uszodákkal és a sportolók lakásaival, miután véget érnek a versenyek? Az épületek és az olimpiai falvak egy részét persze hasznosítják, de a komplexumok annyira óriásiak, hogy a rendező országoknak egyszerűen esélyük sincs arra, hogy kihasználják a hirtelen újra lakatlanná váló területeket. Tartson velünk, és járjuk be az egykor dicső világrekordok és óriási küzdelmek ezreit látott, mára azonban elhagyott tereket!

A hely, ahol a finn Paavo Nurmi olimpiai csúccsal megnyerte az 1500, illetve az 5000 méteres síkfutást is, a kettő közt fél órás szünetet tartva, azon az olimpián, melyen először szerepeltek magyar női sportolók is: Párizs, 1924

Hitler egyetlen olimpiája, és egyben az első ötkarikás játékok, melyről a Magyar Rádió is tudósított: Berlin, 1936

Az olimpiai falu épületeit még a világháború 1939-es kitörése előtt katonai kiképzőközpontként kezdték hasznosítani, 1945 után pedig a szovjet katonák költöztek a falak közé – ezek nyomai ma is jól látszanak.

A terület gyalog egyébként kitűnően bejárható, sőt, naponta indulnak túrát az egykori faluban, ahol olyan világklasszisok jártak egykor, mint a Hitlernek sok bosszúságot okozó afroamerikai futó, az amerikai színekben érkezett Jesse Owens, aki 100 és 200 méteren, távolugrásban, valamint a 4×100 méteres váltóban is aranyérmet szerzett.

A hely, ahol a magyar férfi kardvívók egyéniben és csapatban is a dobogó legfelső fokára álltak, sőt, a női tőrvívásban is egy magyar, Elek Ilona is szerezte meg az aranyérmet: London, 1948

Az eredetileg az 1924-es Brit Birodalmi Kiállításra iparcsarnokként emelt épületet 2006-ban részben visszabontották, 2013-ban pedig – a kiállítás épületei közül utolsóként – teljesen eltüntették, hogy átadhassa a helyét egy parkolónak.

Az Ahvenisto, az uszoda, ami látta a szédületes világcsúcsot úszó Novák Ilona – Temes Judit – Novák Éva – Szőke Katalin négyes női gyorsváltót – az olimpián, amelyen mindenki Magyarország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok lábainál hevert: Helsinki, 1952

Az éremtáblázatban végül a harmadik helyre került magyar csapatban olyan klasszisok voltak ekkor, mint a második világháború előtt jobb kezét elvesztett, így magát a balra átszoktató sportlövő, Takács Károly, vagy az egyéni kardvívás mindhárom érmét begyűjtő Kovács Pál, Gerevich Aladár és Berczelly Tibor.

Az 1984-es téli olimpia megrendezésének jogáért való harcban Szapporó felett csak három szavazattal (39-36) diadalmaskodó egykori jugoszláv főváros: Szarajevó

A – nézzük, mi maradt a síugrósáncból, a bobpályából, valamint az olimpiai faluból, ami a város tízezer halálos áldozattal járó, közel négy évig tartó ostroma során egyszerűen darabokra hullt:

Az olimpia őshazája, ahol a versenyek után az épületek alig néhány év alatt atomháború utáni romokká változtak: Athén, 2004

A magyar mélypont – 3 arany, 5 ezüst, 2 bronz: Peking, 2008

Fotók: DKB, FotocommunityGood Hard Working People, Tobias ScheckParis Invisibleoyxman Dark Optics, Karen Barlow/cloudlessnesskc1yr/Sharon Machlis Gartenbergbenkar
vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.