A négy évvel ezelőtti londoni olimpia után a WADA, vagyis a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség egy apró, ámde annál érdekesebb szabálymódosítással élt a tiltott szerek mértékét illetően. A szervezetben még legálisan kimutatható THC-t ugyanis, amely a marihuána legfőbb hatóanyaga,
A tízszeres növeléssel az eddig elfogadott határ tehát jócskán kitolódott, ez pedig egyértelmű üzenet lehet az olimpikonok felé. Erre a lépésre azért is lehetett szükség, mert eddig előfordulhattak olyan esetek, hogy a sportolók véletlen, vagy esetleg tudtukon kívül lépték át a megengedett határt.
Arról egyelőre hivatalos indoklás nincs, hogy a WADA miért tolta ki ennyire a megengedett értékeket, ám az biztos, hogy egy ekkora emelés nem lett volna indokolt, hacsak a szervezet nem burkoltan legalizálni akarná a mértékletes marihuána-fogyasztást.
A 150 nanogramm THC egyébként nem számít olyan kis adagnak, ez a szám a gyakorlatban azt jelenti, ha egy sportoló közvelenül a doppingvizsgálat előtt beleszív négy mély slukkot egy marihuánás cigarettába, akkor sem bukik meg a teszten.
Egyébként nem egyedülálló eset, hogy egy olimpikon kapcsolatba kerül a fűvel. 2009-ben Michael Phelps kavart nagy botrány azzal, hogy lefotózták, amint beleszív egy marihuána fogyasztására alkalmas eszközbe, vagyis egy bongba.
Akkor az úszózseni beismerte, hogy füvet szívott és
Az 1998-as Japánban megrendezett téli olimpián pedig egy kanadai snowboardozótól vették el az aranyérmét, miután pozitív lett a drogtesztje, azonban nemsokkal később a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak vissza kellett adnia a medált, mivel a WADA tiltólistáján akkor még nem is szerepelt a THC.
