Magyarországon, a mai napig a szocializmusból ismert reflexek mentén működő és államilag finanszírozott sportstruktúrában azért elég nehéz elképzelni, hogy egy olimpikon, teljesen amatőr körülmények közt készül és vívja ki az olimpiai részvételt.
Nemrég írtunk ugyan Tátrai Miklósról, aki közmunkásként készül az olimpiára, de az ő története sem igazán jó példa, lévén neki segítő szándékkal a zalaegerszegi polgármester nyúlt a hóna alá és helyezte el a a Zalaegerszeg Felsőoktatásáért Közalapítványnál.
Míg olimpikonjaink többsége profi sportoló, állami alapítványi ösztöndíjakból, MOB-támogatásokból származik a megélhetéshez szükséges bevétele és az állambácsi a sportolás valamennyi tárgyi és infrastrukturális feltételét biztosítja, addig Tátrai az egyik kivétel, aki erősíti e szabályt. Támogatást eredményei után ugyan ő is kap, de emellett naponta melózik és csak utána jár precízebbé tenni a célzást.
Na mármost, 27 éves Kazuki Yazawának senki maximum a jó isten, pontosabban Buddha nyúl a hóna alá. A japán srác buddhista szerzetes. Napfelkelte előtt kel, de még mielőtt egy métert is edzene, előbb ha szükséges, tökéletesre borotválja a fejét, felölti a fekete szerzetesi köpenyét és elvonul a naganói Zenkódzsi Daikandzsin templomba. Órákig ül a földön, imádkozik, elmélyülten magába száll, és vallástörténetet tanul.
Általában délután háromig tart számára ez az elfoglaltság. Eztán ruhát cserél, és most tessék figyelni, lesétál a közeli közeli folyóhoz kajakozni. Napi másfél órát edz, kiegészítő sportként fut és, mint a többi szerzetes, különböző tornagyakorlatokat végez.
Yazawa 2008-ban már részt vett a pekingi olimpián, akkor a 18. helyen zárt, így nem sikerült kvalifikálnia magát a férfi szlalom kajak egyes 15 fős elődöntőjébe.
Fejlődése azonban szemmel látható. 2012 -ben, Londonban is rajthoz állt és ott már a kilencedik lett – ez rekord a japán kajak-kenu sport történetében. Yazawa miután 2015-ben megnyerte a japán válogató versenyt és kvótát is szerzett az olimpiára, most arról álmodik, hogy Rióban ő lesz az első, aki érmet szerez országának ebben a sportágban.
Soha nem volt célom, hogy egyensúlyt találjak a két tevékenységem közt. Amikor buddhista pap lettem, úgy döntöttem, hogy a vallás az elsődleges az életemben. A kajak csak a kikapcsolódás, a szabadidőmet segít hasznosan eltölteni. Ha Rióban sikerült elérni az eddigi legjobb olimpiai teljesítményemet, már boldogan térek vissza Japánba
– vélekedik Yazawa.
Érdekes kérdés, vajon a buddhista kolostor idős papjai miként vélekednek ifjú hittársuk hóbortjáról? Nos, papok teljes mértékben támogatják.
Ha sikerül érmet nyernie, annál aligha történhetne jobb az életében. De bármi is legyen az eredmény abban bízunk, egészségesen tér vissza hozzánk
– fogalmazott Kano Kajaki, a kolostorba helyettes vezetője.
