Az Athén közelében lévő Marousiban (ma Athén külvárosa) született Spyridon Louis honfitársaihoz hasonlóan lelkesen rajongott az első újkori olimpia megrendezésének híréért, így ő is harcba szállt a görög előversenyeken, hogy hazáját képviselje a játékokon.
A szegény családba született, apjával együtt vízhordásból, illetve ásványvíz árusításából élő fiú végül úgy döntött, hogy egy vadonatúj versenyszámban, a (marathóni csatából a győzelem hírét Athénba futva eljuttató Philippidész legendájának adózva megszületett) maratonfutásban próbálja meg öregbíteni az ország hírnevét, így a második előversenyen, április elején elnyerte az indulás jogát.
A nagy versenyre végül április 10-én került sor, a közönség pedig görög sikert várt, hiszen addig egyetlen atlétikai számot sem nyert még hazai versenyző: a görög történelemhez számos ponton kapcsolódó diszkoszvetést például az amerikai Robert Garrett nyerte.
A versenyt végül tizenhét futó – közülük tizenhárom görög – kezdte meg. Az élre az 1500 méteres távon bronzérmet szerzett francia Albin Lermusiaux állt, Spyridon Louis viszont úgy érezte, hogy ez így egyáltalán nincs jól.
Harminckét kilométer után Lermusiaux feladta a versenyt, az élre pedig a 800 és 1500 méteres számokban diadalmaskodó ausztrál Edwin Flack állt, de csakhamar feltűnt mögötte a szőlőlétől villámgyorssá vált Louis.
A stadionba ezidőtájt érkezett meg a pillanatnyi állásról hírt adó biciklista, aki még ausztrál vezetésről számolt be. Rövidesen követte azonban őt egy másik hírvivő, aki immár Louis fölényét adta hírül. A stadionban természetesen a tetőfokára hágott a hangulat, Louis pedig Hellén, hellén! kiáltásokkal kísérve érkezett meg a stadionba, hogy megtegye a célig vezető utolsó kört. Legnagyobb meglepetésére ezen a távon Konstantin koronaherceg, valamint György herceg is csatlakozott hozzá, így közel három óra után (2:58:10) együtt értek célba.
A korabeli híradások szerint a király felállt a székéből, és személyesen gratulált, az olimpiai bizottság tagjai pedig összecsókolták és ölelték a fiatal fiút. A király felajánlotta neki, hogy bármit kívánhat, Louis azonban nem vágyott túl sokra, így végül
A fiú többé egyetlen futóversenyen sem indult, élete jó részét földművesként, később pedig rendőrként töltötte.
A második és harmadik helyen is görög futó érkezett a célba, de a bronzérmet megszerzett Spiridon Belokast végül kizárták, hiszen a táv egy részét egy szekéren tette meg – ennek köszönhetően a dobogó legalsó fokára honfitársunk, az éppen 25. születésnapját ünneplő Kellner Gyula állhatott fel, akinek ideje (3:06:35) pedig ma is egy elég erős időnek számít az amatőr mezőnyben.
Na jó, de mi igaz a legendából?
A történet leglényegesebb részét – az elfogyaszott pohár bort – Spyridon Louis megegyező nevű unokája sajnos cáfolja, állítva, hogy nagyapja a barátnőjével, és későbbi apósával találkozott: előbbitől egy fél narancsot, utóbbitól pedig egy pohár konyakot kapott. A történet persze így sem rossz, de néha olyan jó hinni a legendákban. Tegyük most is inkább ezt!