A Magyar Edzők Társasága egy statisztikai tanulmányban tette közzé figyelmeztetését: szép, szép a riói 8-3-4, de nem árt az érmek mögé nézni.
Athénban 39, Pekingben 35, Londonban 37 ponttal a kajak-kenu vitte a prímet, volt a legeredményesebb olimpiai sportágunk, de most Rio után változott a helyzet.
A kajak-kenusok összességében nem szerepeltek most sem rosszul,. de a férfi kajak és a kenu szakág gyengébb szereplése miatt az eddigi egészen egyenletes, kiszámítható teljesítményük kicsit esett és “csak” 27 olimpiai pontot szereztek.
Ezzel lehetőséget adtak az úszásnak arra, hogy átvegye tőlük a vezető sportág szerepét, amiben persze Hosszú Katinkának hatalmas szerepe volt.
Örömteli, hogy a vívás az athéni remeklés – 28 pont, majd az azt követő negatív tendencia – Peking 14, London 7 pont – után újra felszálló ágba került és 23 olimpiai pontjával a harmadik legeredményesebb sportágunk lett.
A magyar olimpiai csapat 2000 óta tartó teljesítményét vizsgálva figyelmeztető jel az a negatív tendencia, ami az alábbi, a Magyar Edzők Társasága tett közzé. Medvegy Iván, a MOB korábbi szakmai főmunkatársa által készített statisztikai kimutatásokból tökéletesen látszik, nem minden rózsaszín, olimpiák és világbajnokságok terén is rajta vagyunk a lejtőn.
Ha a számok, a statisztikák szerelmesei rákattintottak az ajánlott linkre, akkor további érdekességként többek közt azt látják, hogy a riói olimpián részt vett 154 sportoló alig egyharmada, 52 fő végzett pontszerző helyen (ebből 26 fő a két vízilabda csapat) és érmet a résztvevők létszámának egytizede, azaz 15 versenyző szerzett.
A grafikonon kristálytisztán látszó lejtő okairól korábbi, az olimpia eredményességét elemző írásunkban már megpróbáltunk választ keresni.
