Rióban belebotlottunk a világ legjobb fotókiállításába

Jó tudom, némi túlzással éltem a címben, de akkor is egy remek, kreatív, de főként elgondolkodtató fotótárlat akadt az utunkba a minap, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Először is jöjjön pár mondat a kiállítás hátteréről.

Migránsországot még az ág is húzza

Eddigi tapasztalataink alapján a 2016-os olimpia városa, Rio de Janeiro tényleg egy valódi, emberi olvasztótégely. Itt a bőrszínre és szexuális irányultságra vonatkozó előítéletek közel sem annyira szembetűnőek, mint manapság Európában vagy az Egyesült Államokban. A külső szemlélő számára gyakorlatilag felfedezhetetlenek.

Találkoztunk már fehér, Mikulás kinézetű nagypapával, akin csokibarna unokája csüngött a metrón, és egyáltalán nem ritka városnézés közben, ha vegyes származású párokat, családokat lát az ember az utcán sétálni.

Ezzel együtt a rasszizmus létező jelenség Brazíliában, ám a mindenkori kormány ahelyett, hogy a szavazatmaximálás jegyében gyűlöletet szítana bizonyos etnikai csoportok ellen, inkább programokat indít a hátrányos helyzetű rétegek felemelésére. Ha a favelák lakóira tekintünk, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Egy fekete gyermek életkilátásai ugyanis messze rosszabbak, mint egy hasonló korú fehér társáé. Ezen sajnos az sem segít, hogy Brazília tényleg a ~~migránsok~~ bevándorlók multikulti paradicsoma, ahol széleskörű rasszizmusról vagy faji diszkriminációról nem beszélhetünk.

Sztereotípiák viszont léteznek

Rio Santa Teresa nevű negyedében, szinte véletlenül akadtunk rá egy festői kilátással és környezettel rendelkező kis parkra, a Parque das Ruinas-ra, ahol egy romos házat alakítottak át kulturális központtá és kvázi kilátóvá. Ő lenne:

Ebben az épületben kapott helyet az Identity Project nevű fotókiállítás. A tárlat célja summázva az, hogy láthatóvá tegye a sztereotípiák és a többségi társadalom által preferált esztétika miatt láthatatlanná váló kisebbségeket. Esetünkben a brazíliai fekete közösséget, amely a rabszolgaság eltörlése óta küzd egyenlő esélyekért a főként fehérek által irányított országban.

A sztereotípiák ledöntését az alkotók úgy képzelték el, hogy a popkultúra különböző ikonjainak helyébe fekete szereplőket ültetettek. Így lett sötét bőrű Stan és Pan, a Pókember és barátnője, sőt még II. Erzsébet brit uralkodó is. Az eredmény nagyon látványos és megindító. Hoztunk is nektek pár fotót róla.

Stan és Pan