Olimpia 2016 - Friss hírek

Elferdíthette az eredményeket a riói úszómedence

A magasabb pályán versenyző úszók sokkal kiemelkedőbben teljesítettek, mint a mezőny másik fele. Az egyetlen ésszerű magyarázat, hogy áramlat segített egyes sportolókat. Bizonyíték nincs, de a gyanú nagyon erős.
Korábban a témában:

Az 50 méter gyors olimpiai győztese a világ leggyorsabb úszójának mondhatja el magát. Ebben a számban lehet a legkevésbé taktikázni, itt jön ki leginkább a gyorsulásbeli különbség az úszók között.

Csakhogy a riói játékok kapcsán jogosan vetődik fel a kérdés: a medence egyik oldala előnyt jelentett az úszók számára?

Három, a témában jártas szakember szerint megkérdőjelezhetetlenül igen. A Joel Stager úszáskutató vezette csapat úgy véli, a magasabb számú pályákon induló úszókat áramlás segítette a rövidtávú olimpiai úszóversenyeken. És itt nem cunamira vagy hatalmas hullámokra kell gondolni.

50 méter gyorson – ahol értelemszerűen csak egy irányba haladnak az úszók – a döntőbe jutott nyolc férfi és nyolc női sportoló közül – egy kivételével – mindnyájan a 4-es, 5-ös, 6-os, 7-es vagy 8-as pályán harcolták ki a finálébeli szereplést. Ráadásul azok az úszók, akik az 5-8-as pályákon kvalifikáltak és a döntőben az 1-4-es pálya egyikén kaptak helyet, romlott az idejük: fél százalékkal bizonyultak lassabbnak korábbi eredményükhöz képest, holott általános tendencia, hogy egyre jobban pörögnek, ahogy a verseny halad előre.

A három férfi és női érmes közül öten startoltak a magasabb számú pályákról. A kivétel az amerikai Anthony Ervin, akinek a 3-ason sikerült aranyérmet szereznie. A nőknél győztes dán Pernille Blume a 4-esen lett olimpiai bajnok.

Jogos a felvetés, miszerint a döntőkben a 4-es és 5-ös pályán kap helyet a legjobb időeredménnyel kvalifikáló úszó, az alacsonyabb számozású sávokban pedig kevesebb az esély az éremszerzésre. De nem ennyivel.

Ez egy nagy probléma, mondhatni szörnyű

– fogalmazott Stager, akinek társai Chris Bammer élettankutató és Andrew Cornett, a Michigani Egyetem professzora voltak.

A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) egyébként csak az uszoda méretét, a vízminőséget, a víztisztaságot és a vízhőmérsékletet ellenőrzi. A szövetség vezetői mindazonáltal biztosították a tanulmány készítőit arról, hogy felülvizsgálják a történteket.

Trevor Tiffany, az ideiglenes riói uszodát felépítő Myrtha Pools USA igazgatósági elnöke a The Wall Street Journalnak elmondta, a versenyek előtt és alatt is vizsgálták a medencét.

A szabályok szerint kötelesek voltunk bizonyítani, hogy nincs vízmozgás, ami többszörös tesztelés alapján sikerült is. Ha fény derült volna egy esetleges áramlásra, annak komoly következményei lettek volna

– mondta a szakember.

Hosszabb távokon is látványos különbségek

A tudósok a 800 és az 1500 méteres gyorsúszás eredményeit is megvizsgálták (előbbiben Kapás Boglárka az 5-ös pályán úszva bronzérmet nyert), ahol újabb érdekességeket fedeztek fel. Az 1-es, 2-es illetve 3-as pályán úszó olimpikonok átlagban 0,6 másodperccel lassabbak voltak, amikor a rajtkövek felé haladtak, mint amikor fordítva.

A magasabb számú pályákon rajthoz állóknál pedig pont ellenkező a helyzet, ők jóval gyorsabban értek a falhoz, amikor távolodtak a rajtkőtől.

Ebből azt következik, hogy a vélt áramlat körkörös lehetett.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyelőre nem kívánta kommentálni az ügyet.

Nem az első eset

A 2013-as barcelonai világbajnokságon ugyanez a probléma merült fel, a medencék kivitelezője pedig – láss csodát – szintén a Myrtha Pools USA volt. Fontos megjegyezni, hogy mindkét esetben ideiglenes uszodákról van szó. Ezeket megrendelésre a tornára húzzák fel, majd később lebontják.

Akkor ugyanúgy a Stager-vezette kutatókülönítmény lett figyelmes a malőrre, és bár nem tudták pontosan megállapítani, mi okozza a különbségeket, úgy vélték, a sodrás az egyetlen reális magyarázat.

Viktoria Dijakovic, a FINA szóvivője három évvel ezelőtt elmondta, egyetlen úszó sem kifogásolta a medencét, és ez a történelem során az első eset, hogy vízmozgásra gyanakszanak. Védekezésként megjegyezte, még a tanulmány szerzői sem tudtak konkrétumokkal előállni.

A szóban forgó vb-n ugyanolyan fúvókákat használtak, mint korábban, így maga a kivitelező is értetlenül állt a jelenség előtt.

Olyan rendellenesség, amire nem voltunk felkészülve

– nyilatkozott a már korábban említett Trevor Tiffany.

Hogy kivizsgálják az esetet, nagy szakértelemmel vizes palackokat úsztattak a víz felszínén. Mivel nagyjából egy helyben álltak az üvegek, a témát le is zárták.

Valami nagyon nem stimmelt

Aki az 1-4-es pálya egyikén jutott tovább a selejtezőben és a következő futamon az 5-8-as pályán indulhatott, 50 méteren jelentősen, egy százalékkal nőtt a teljesítménye.

Ha hinni lehet Stager statisztikáinak – márpedig miért ne lehetne -, a barcelonai vb előtt az 1-3-as pályáról átlagban 7,25 medált nyertek az úszók egy tornán, míg a 6-8-as pályákon “csak” 5,25-öt.

Aztán jött 2013, amikor az 50 méteres számokban egy érem született az 1-3-as pályákon, tizenegy a 6-8-ason.

Az amerikai Eugene Godsoe a katalán fővárosban 50 pillangón ezüstérmes lett a 8-as pályán. Élete legjobbját úszta, és szerinte semmi jelentősége a spekulációknak.

Ha volt is sodrás, a mentális rész sokkal nagyobb befolyással volt az úszókra. Ilyenkor az motoszkál a fejedben, “nagyon lassú leszek, mert az 1-es pályán versenyzek.” Van benne valami

– mondta.

Magyarázat ide vagy oda, ekkora placebohatást még a világ nem látott.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.