Az olimpián szerzett érmek értékei felbecsülhetetlenek, és még a megélhetésben is segíthetnek, attól függően, milyen színekben gyűjtik be azokat a sportolók. Pénzjutalmat ugyanis senki nem kap a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, az eredményes olimpikonoknak minden ország saját belátása szerint oszt ki bónuszokat.
Röpködnek a milliók
A magyar aranyérmeseknek – csakúgy, mint négy éve – 35 millió forint üti a markát, az ezüstérmesek 25, míg a bronzérmesek 20 millió forintot kapnak a sikeres szereplésért, miután hazatértek Rióból.
A sportnagyhatalomnak számító államok közül Spanyolországban 94 ezer euró (30 millió forint), Franciaországban 50 ezer euró (15,5 millió forint) a díjazás, míg a németeknél “csupán” 15 ezer euró (5 millió forint) jár az első helyezésért.
Az amerikaiak körülbelül 7, a kínaiak 9, az oroszok 38 millió forinttal gazdagodnak aranyérem esetén.
A lista második helyén a szintén ázsiai Azerbajdzsán áll, ahol közel 140 millió forinttal bővül a pénztárcája a sikerembernek. Sok esélyük nekik sincs, a legutóbbi öt olimpián mindössze hat aranyat gyűjtöttek be.
A dobogó legalsó fokán Thaiföldöt találjuk. Itt 90 millió forint a prémium, igaz, ez húsz év alatt csordogál csak be a sportoló kasszájába.
Érdekesség, hogy többek közt Nagy-Britannia, Horvátország, Svédország és Norvégia nem ad anyagi támogatást olimpiai bajnokainak.
Furcsa jutalmak
Számos országban nemcsak pénzzel, hanem más kreatív ajándékokkal is jutalmazzák az olimpikonokat.
A fehérorosz színekben versenyző sportolók a 2012-es londoni játékokon 12 medált gyűjtöttek. Mikor hazatértek, mindnyájukat a helyi termelők által készített kolbászokkal fizették ki.
Indonéziában, aki a legfényesebb éremmel távozik a játékokról, örök nyugdíjban részesül, a dél-koreai bajnokok katonai szolgálat alóli mentességet kapnak, a németeknél pedig életre szóló ingyenes sörfogyasztást biztosít az állam minden sportolónak, aki a felér a dobogó legtetejére.
Malajziában egy 600 ezer dollár értékű aranytömbbel honorálják az aranyérmesek teljesítményét. Az már más kérdés, hogy az országnak története során egyetlen olimpiai bajnoka sem volt.
A legtöbbet keresők
Bár az Amerikai Egyesült Államok nem tartozik jutalmazásban az elithez, mégis sportolóik vezetik a sort, ami az olimpián elért sikerek által szerzett pénzdíjazást illeti 2000 óta.
A listát naná, hogy Michael Phelps, az USA aktuális zászlóvivője vezeti. Ő az elmúlt 12 évben 500 ezer dollárt (142 millió forint) úszott össze csak az ötkarikás játékokon. 22 érmet szerzett, köztük 18 aranyat, 2 ezüstöt és két bronzot, amivel az olimpiák történetének legsikeresebb sportolója is.
A második Viktor Ahn, aki csak a 2014-es téli olimpián gyűjtött érmeket. Szám szerint négyet, amiből három arany volt. És ez is elégnek bizonyult az orosz gyorskorcsolyázó számára 405 ezer dollár (115 millió forint) bezsebelésére.
A dobogóra még Ryan Lochte fért oda, az amerikai úszó 11 érmet gyűjtött és 200 ezer dollárt (57 millió forint) keresett vele.
Mennyit ér valójában?
Az olimpiai érmeknek van értékük, még ha nem is feltétlen a nevükre utaló nemesfémből készülnek.
Éppen ezért az olimpiai standard szerint az aranyérmek mindössze 1 százaléka arany, 92,5 százaléka ezüst, a maradék pedig bronz. Az aranymedálban nagyjából 6 gramm arany lelhető meg, ami piaci árak szerint 70 ezer forint. A benne lévő ezüst ugyancsak ennyit ér, tehát körülbelül 150 ezer forintba kerül a nyakék előállítása.
A BullionVault összeállításából kiderül, az eddig kiosztott érmék ára mostani viszonylatban 710 millió forint. Az összes magyar érem előállítása mai árak szerint 21,5 millió forintba került az elmúlt bő száz év során.
Az 1896-as első modern ötkarikás játékokon nem is arany, hanem ezüstérmet adtak a győzteseknek egy olívakoszorúval, míg a másodikok egy rézből készült bronzérmet tehettek ki otthon a vitrinbe. Négy évvel később, az 1900-as párizsi olimpián már aranyozták az elsőnek járó ezüstöt, mígnem 1904-ben St. Louis-ban bevezették a tényleges aranyérem juttatását a győzteseknek.
A medálok szinte mindig kör alakúak, bár az 1912-es stockholmi olimpián ovális érméket gyártottak. A legvékonyabb, 2.5 milliméteres pereceket szintén Stockholmban osztották 1956-ban (amikor csak a lovas eseményeket tartották a svéd fővárosban, a többi verseny Melbourne-ben zajlott). A legvastagabb, 1 centiméteres medálokat Barcelonában akasztották a nyakakba 24 évvel ezelőtt.
Ami az átmérőt illeti, Londoné a legnagyobb és a legkisebb érem is: 2012-ben 8,5 centiméteres, 1908-ban 3,5 centiméteres volt a plakett.
Akik eladták
Mark Wells az Amerikai Egyesült Államok jégkorongcsapatával nyert olimpiai aranyat 1980-ban. Harminc évvel később, 2010-ben ugyanakkor meg kellett válnia érmétől, hogy ritka genetikai betegségét kezeltetni tudja. A most 58 esztendős sportoló elmondása szerint az aukció előtt két hétig a medállal aludt, ami végül 310 700 dollárért, azaz majd’ 90 millió forintért kelt el.
1996-ban Atlantában szerepelt először önálló államként Ukrajna az olimpián, Vlagyimir Klicsko pedig rögtön aranyat nyert. Két évvel ezelőtt egymillió dollárt kapott az érméért, amit saját, sporttáborokat és sportlétesítményeket támogató alapítványának ajánlott fel.
Otylia Jedrzejczak még mielőtt kijutott az athéni olimpiára 12 évvel ezelőtt kijelentette, hogyha aranyat nyer, jótékonysági célra ajánlja fel, ígéretét pedig be is tartotta. A 200 méteres pillangó akkori bajnoka 80 ezer dollárért adott túl az emléken, a pénzt pedig leukémiás gyerekeken segítő jótékonysági vállalatnak juttatta el. Mint akkor fogalmazott, nincs szüksége éremre, hogy emlékezzen, tudja, hogy olimpiai bajnok, a szívében hordozza.
A riói érem
A mostani olimpiai medálok az elsők, melyeknek a közepük valamivel vékonyabb, mint a szélük, és ennek komoly jelentősége van. A paralimpikonok ugyanis így tudják majd megkülönböztetni egymástól a különböző érmeket. Az érmek magjában lévő acélgolyó az aranynál adja a leghangosabb zajt, az ezüstnél és a bronznál pedig fokozatosan halkul. A paralimpiai érmekre gravíroznak is, hogy a látássérült sportolók is “el tudják olvasni” az üzenetet.
Az ötkarikás játékokon többnyire dobozban tárolták eddig az érmeket, de a riói szervezők úgy döntöttek, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság jegyében az Amazonban őshonos freijó fából készített keretekben adják majd át a jutalmakat. Ugyanezen megfontolásból az érmekhez kötött nyakba akasztók előállításánál 40 százalékban újrahasznosított műanyagflakonokat használtak.
